Az ellátottak érdekeit az ellátottjogi képviselő képviseli.

  Lőwné Szarka Judit (tel.: 06-20/4899 557)

A Szociális Szakmai Szövetség Etikai Kollégiuma által 2015-16-ban átdolgozott
SZOCIÁLIS MUNKA ETIKAI KÓDEXE
Elfogadta a Szociális Szakmai Szövetség Küldöttgyűlése 2016. április 15-én.
Preambulum
A szociális munka olyan gyakorlat alapú szakma és tudományág, amely
elősegíti a társadalmi változást és fejlődést, a társadalmi összetartozást,
valamint az emberek hatalommal való felruházását és felszabadítását. A
társadalmi igazságosság, az emberi jogok, a közös felelősségvállalás és a
különbözőségek tiszteletének elvei központi helyet foglalnak el a szociális
munkában. A humán és társadalomtudományok elméleteivel, valamint a
helyi tudásokkal felvértezve a szociális munka embereket és rendszereket
aktivizál, hogy választ adjon az élet kihívásaira és előmozdítsa a jóllétet.1.
A szociális munka a humanitárius és demokratikus eszmékből nőtt ki, az
emberi méltóság tiszteletben tartásán alapszik.
A problémamegoldás során a tanult elméletek felhasználásával a szociális
munkás azokon a pontokon avatkozik be, ahol az emberek kölcsönhatásba
kerülnek környezetükkel. Az emberi jogok és a társadalmi igazságosság
alapvető fontosságúak a szociális munkában.
A szociális munkások felelőssége, hogy megfeleljenek az Etikai Kódex
elvárásainak, működjenek együtt a szociális szolgáltatások megvalósítóival, a
munkáltatókkal, döntéshozókkal és más szakterületeken dolgozó
szakemberekkel.
Előszó
1. A Szociális Szakmai Szövetség Etikai Kollégiuma által készített Szociális
Munka Etikai Kódexe (továbbiakban: Etikai Kódex) a szociális munka
gyakorlatát meghatározó szakmai etikai normákat tartalmazza.
2. Az Etikai Kódex az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatára, az Európai
Szociális Kartára, az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményére, az
Emberi Jogok Európai Egyezményére, valamint a Szociális Munkások
Nemzetközi Szövetségének Szakmai Kódexére támaszkodik.
3. Az Etikai Kódex a szociális munka folyamatában részt vevők értékeinek és
emberi méltóságának megőrzését, helyreállítását és kiteljesítését
szolgálja. Elősegíti a szakma elkerülhetetlen etikai dilemmáiban való
eligazodást és azok feloldását.
4. A szociális munka olyan szakmai tevékenység, amely a szociális munkás
felelősségét meghatározó etikai elveken alapul. A szociális munkás
Elfogadta a Szociális Szakmai Szövetség Küldöttgyűlése 2016. április 15-én.
felelőssége, hogy saját kompetenciájának határait figyelembe véve végezze
a tevékenységét, nyújtson szakmai szolgáltatásokat.
5. A szociális munka jogszabályban meghatározott képesítési követelmények
alapján elsajátítható szakmai ismeretekre, tapasztalatokra, készségekre
és értékekre épül.
6. A szociális munkás felelőssége a kliensekkel, a munkatársakkal, az egyéb
szakmák képviselőivel és a társadalmi környezettel való együttműködésre
terjed ki.
7. A szociális munkás felelősséget vállal az egyének, csoportok, családok,
közösségek (továbbiakban: kliens), valamint a szervezetek, intézmények
érdekeinek képviseletében és lehetőség szerinti érvényesítésében.
Alapelvek
8. A szociális munkással szemben alapvető elvárás, hogy tevékenységét
etikai tudatossággal végezze.
9. A szociális munkás tiszteletben tartja minden ember méltóságát, értékét,
jogait, védelmezi testi-, lelki-, értelmi-, erkölcsi-, jól-létét.
10. A szociális munkás tartózkodik minden olyan megnyilvánulástól,
tevékenységtől, illetve kifejezés használatától, amely sértheti a kliens
méltóságát, vagy negatív diszkriminációt eredményez életkor, nem, nemi
azonosság, szexuális irányultság, etnikai hovatartozás, kultúra,
nemzetiség, vallás, fogyatékosság, gazdasági-szociális helyzet, vagy egyéb
ok alapján.
11. A szociális munkás elismeri és tiszteletben tartja a társadalom
sokszínűségét, figyelembe veszi az egyéni, családi, csoportos és közösségi
különbségeket, de diszkrimináció nélkül végzi munkáját.
12. A szociális munkás diszkrimináció és előítéletesség nélkül – szakmai
tisztességgel - végzi munkáját.
13. A szociális munkás felelőssége, az Etikai Kódexet aláíró és csatlakozó
szakmai szervezetek joga és kötelessége, hogy felhívják a döntéshozók,
valamint a közvélemény figyelmét mindarra, amiben a nélkülözés és a
Elfogadta a Szociális Szakmai Szövetség Küldöttgyűlése 2016. április 15-én.
szenvedés kialakulásáért a döntéshozók, a társadalom vagy egyes
intézmények felelősek, illetve amivel akadályozzák ezek enyhítését.
14. A szociális munkás tevékenységével, szakmai állásfoglalásaival segíti elő
a társadalmi változásokat.
15. A szociális munkás az általános adatvédelmi szabályokon túl is köteles
biztosítani a titoktartást és az információk felelős kezelését. Bizonyos
helyzetekben - bűncselekmények és jogsértések esetén, különös
tekintettel a bántalmazás különböző formáira - társadalmi felelőssége
vagy egyéb kötelezettségei módosíthatják ezt az elvárást, amit mindenkor
a kliens tudomására kell hozni.
A titoktartás minden szóbeli, írásbeli, hang- és képanyagra rögzített és az
azokból kikövetkeztethető információra, az esettanulmányokra,
esetismertetésekre és publikációkra is vonatkozik.
16. A szociális munkás a kliens kiszolgáltatott helyzetével nem él vissza.
17. A szociális munkás tevékenységeiben a segítségnyújtás elsődleges
fontosságú, az együttműködésre kötelezett kliensekkel való
kapcsolattartásban is.
I. A kliens és a szociális munkás kapcsolata
18. A szociális munkás tevékenységét kliense bevonásával, folyamatos
részvételével kell végeznie oly módon, hogy segítse őt az életét érintő
helyzetek felismerésére, ezekben döntések meghozatalára, és a szükséges
intézkedések megtételére.
19. A szociális munkás elsődlegesen a kliense érdekeit képviseli, de emellett
tiszteletben tartja mások érdekeit is.
20. A kliens és a szociális munkás együttműködése olyan formális kapcsolat
keretében valósul meg, amely a bizalmon, az őszinteségen és a kliens
autonómiájának tiszteletben tartásán alapul. A segítő kapcsolat során
törekedni kell a klienssel való egyenrangú kapcsolat kialakítására.
21. A szociális munkás arra törekszik, hogy az általa nyújtott szolgáltatások
minden érintett számára hozzáférhetőek legyenek.
Elfogadta a Szociális Szakmai Szövetség Küldöttgyűlése 2016. április 15-én.
22. A szociális munkás a kliense számára adjon meg minden szükséges
információt, hogy a kliens a saját életével kapcsolatban megalapozott
döntéseket tudjon hozni. Segítenie kell továbbá klienseit abban, hogy
megismerjék, megértsék és gyakorolhassák jogaikat, szükség esetén
panaszt tudjanak tenni, jogorvoslatot kérhessenek.
23. A szociális munkában összeférhetetlen a szociális munkás és a kliens
közötti rokoni, baráti, szerelmi, üzleti (haszonszerzésen alapuló)
kapcsolat és a közösségi portálokon szerveződő, magánjellegű virtuális
érintkezés.
24. A kliens indokolt esetben megválaszthatja a szociális munkást,
amennyiben az intézmény működése ezt lehetővé teszi. A szociális
munkás - szakmai megfontolás alapján és/vagy összeférhetetlenség
esetén - megszakíthatja a segítő kapcsolatot úgy, hogy gondoskodik a
kliens további szakmai segítéséről.
25. A szociális munkás arra törekszik, hogy elhárítson, kiküszöböljön és
elkerüljön minden olyan befolyásoló tényezőt, amely a tárgyilagos
munkavégzését gátolja, különös tekintettel a bántalmazás különböző
formáival kapcsolatos bűncselekmények és jogsértések esetére.
26. A kliensek számára juttatott javakból a szociális munkás nem
részesülhet.
27. Az intézmény számára érkező támogatásokból a szociális munkás
részesülhet, amennyiben azok elosztásáról az intézmény belső
szabályzatában egyértelműen határoz, és annak szabályait nyilvánossá
teszi.
28. A szociális munkás előzetesen tájékoztatja kliensét az általa igénybe vett
szolgáltatás esetleges anyagi feltételeiről. A szociális munkás kliensétől
egyéb ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
29. A szociális munkát folytató szervezetek nem használhatják fel a segítő
folyamatot pártpolitikai célokra, vagy vallási meggyőződés
befolyásolására.
30. Amennyiben a szociális szolgáltatás igénybevétele valamilyen
elkötelezettséghez kötött, azt a klienssel előre közölni kell.
Elfogadta a Szociális Szakmai Szövetség Küldöttgyűlése 2016. április 15-én.
31. A kliens – a szolgáltatásra és a szociális munkásra vonatkozó - panaszát
az érintett felek bevonásával minden esetben meg kell vizsgálni.
32. A szociális munkás kliensét nem avathatja be a munkahelyi vitákba.
33. Amennyiben a szociális munkás tudomására jut a kliens szolgáltatás
igénybevételéhez kapcsolódó jogsérelme, bántalmazottsága, vagy
kiszolgáltatott helyzetével összefüggő visszaélés, kötelessége az érintett
szervezetnél, vagy annak fenntartójánál vizsgálatot kezdeményezni.
II. A szociális munkás és a szakma kapcsolata
34. Az önkéntesek, laikusok, gyakornokok bevonásáért, illetve az általuk
nyújtott szolgáltatások minőségéért az őket bevonó szociális munkásé,
illetve az intézmény vezetőjéé a felelősség.
35. A szociális munkás kötelessége, hogy a vele együtt tevékenykedő
önkéntesek, laikusok, gyakornokok figyelmét felhívja az Etikai Kódex
megismerésének és alkalmazásának fontosságára.
36. A szociális munkás felelősséggel tartozik az általa vezetett segítő
tevékenység teljes folyamatának szakmai tartalmáért, minőségéért.
37. A szociális munkás nem vállalhat el olyan feladatot, amelyben
tevékenységét visszaélésre vagy emberellenes célokra használhatják fel.
38. A szociális munkás arra törekszik, hogy a szociális területen
tevékenykedő intézmények, szervezetek és szakemberek hálózatként
együttműködjenek, a társadalmi problémák megoldása érdekében
szakmaközi egyeztetéseket, fórumokat, szektor- és ágazatközi
együttműködéseket hozzanak létre.
39. A szociális munkás joga és kötelessége, hogy folyamatosan nyomon
kövesse a szakma fejlődését, változását, és azt alkalmazza munkájában.
III. A szociális munkás és a munkatársak kapcsolata
Elfogadta a Szociális Szakmai Szövetség Küldöttgyűlése 2016. április 15-én.
40. A szociális munkában és a munkatársak kapcsolatában alapvető érték az
együttműködés, amely formális keretek között valósul meg. A szociális
munkás tiszteletben tartja munkatársai nézeteit, tekintettel van
képzettségükre és kötelezettségeikre.
41. A szociális munkás kapcsolatát munkatársaival a bizalom, a tisztelet és a
szolidaritás határozza meg, ezek azonban nem fedhetik el a szakmai
problémákat.
42. A szociális munkás szaktudását, gyakorlati tapasztalatait, szakmai
információit és etikai dilemmáit megosztja és megvitatja munkatársaival,
különös tekintettel a pályakezdők és a gyakornokok szakmai fejlődésének
biztosítása érdekében.
43. A szociális munkás más szakemberekkel történő együttműködése során
tiszteletben tartja azok kompetenciáit, - különös tekintettel a
bántalmazás különböző formáival kapcsolatos bűncselekmények és
jogsértések esetén - ez azonban saját felelősségét az eset további
vitelében nem csökkentheti.
44. A szociális munkás tiszteletben tartja munkatársainak és más
szakembereknek a sajátjától eltérő véleményét és munkamódszerét.
Kritikájának felelős módon, az érintett bevonásával ad hangot.
45.Magánjellegű kapcsolata munkatársaival a szociális munkást nem
befolyásolhatja abban, hogy szakmai tevékenységét legjobb tudása és
meggyőződése szerint végezze.
46. A szociális munkás védi munkatársait az igazságtalan eljárásokkal
szemben. Támogatja őket a kliensek és a szakma érdekei miatt vállalt
összeütközésekben.
47. A szociális munkás munkatársa helyettesítésekor tekintettel van annak
érdekeire, szakmai munkájára és a klienssel kialakított kapcsolatára.
48. A szociális munkás és az őt foglalkoztató intézmény, szervezet felelőssége,
hogy csak feladatai ellátására alkalmas állapotban kerüljön kapcsolatba
kliensével.
Elfogadta a Szociális Szakmai Szövetség Küldöttgyűlése 2016. április 15-én.
IV. A szociális munkás munkahelyéhez és a társadalomhoz való
viszonya
49. A szociális munkás munkahelyén az Etikai Kódex elvei, értékei
érvényesítésére törekszik. Ha ennek elérésében a szociális munkást
akadályozzák, akkor segítségért joga van az Etikai Kollégiumhoz fordulni.
A kliens és a szociális munkás érdeke, hogy szorgalmazza az Etikai
Kódex bekerülését az intézmény szervezeti és működési szabályzatába.
50. A szociális munkás kötelessége, hogy törekedjen a szociális ellátások
feltételeinek javítására, amelyek hozzájárulnak a társadalmi kirekesztés,
megbélyegzés vagy megalázás csökkentéséhez, és ez által elősegítik a
munkahelyi- és a befogadó társadalom erősödését. A kirekesztés,
diszkrimináció és előítéletesség nélküli, szakmai tisztességgel végzett, a
kliens érdekeit szem előtt tartó munka érvényesítésében kiemelt szerep
jut a munkahelyi vezetőnek
51. A szociális munkás kötelessége, hogy felhívja a munkáltatók,
döntéshozók, politikusok és a közvélemény figyelmét azokra a
helyzetekre, ahol az erőforrások nem elegendőek, vagy ha a források
elosztásának gyakorlata politikai célokat szolgáló, a gyakorlat elnyomó,
igazságtalan, káros vagy illegális.
52. A szociális munkás munkahelye szakmapolitikájának és szakmai
gyakorlatának javítására törekszik, növelve ezzel a szolgáltatások
hatékonyságát és színvonalát. Ennek érdekében - az őt alkalmazó
intézmény támogatásával - részt vesz esetmegbeszélő csoportokon,
szakmai továbbképzéseken, a munkájához és egyéniségéhez legjobban
illő szupervízión.
53. A segítő munka során a szociális munkás védelemre jogosult a vele, az
intézményével vagy a kliensével szembeni jogsértő vagy etikátlan
bánásmóddal szemben. Ha etikai sérelem éri akár intézmények, akár
személyek részéről, akkor lehetősége van védelemért munkáltatójához,
illetve annak fenntartójához, vagy az Etikai Kollégiumhoz fordulni.
54. A szociális munkás amennyiben közszereplést vállal, minden esetben
közli, hogy milyen minőségben, kinek a nevében (egyén, munkahely,
szakma, párt, egyház, szervezet, stb.) nyilatkozik vagy cselekszik.
Elfogadta a Szociális Szakmai Szövetség Küldöttgyűlése 2016. április 15-én.
55. Az Etikai Kódex az aláíró szervezetek minden tagjára nézve kötelező. A
szociális munkás kötelessége az Etikai Kódexben foglaltak betartása, és
törekszik annak betartatására. Ez abban az esetben is kötelessége, ha
nem szociális intézményben végzi munkáját.
A szociális munkás a szociális munka értékeit tartja szem előtt, a
munkaidőn kívül végzett egyéb tevékenységei során is.
56. A szociális munkás munkavégzése során tudatosítja környezetében a
társadalmi felelősségvállalás és részvétel, valamint a szolidaritás
fontosságát.
57. A szociális munkásnak kötelessége, hogy a rendelkezésére álló
erőforrásokat tisztességesen, az igényeknek megfelelően használja fel.
Záró rendelkezések az Etikai Kódexhez
1. Az Etikai Kódexet aláíró szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy tagjaik
megismerjék a Szociális Munka Etikai Kódexét, és tisztában legyenek
azzal, hogy a szervezet tagságához tartoznak, hogy a Kódexben
megfogalmazott etikai elvárások számukra kötelező érvényűek, szakmai
kötelezettségnek tekintendőek.
2. Az etikai alapelvek és normák nem helyettesítik a szakma működési
feltételeit:
· a kiépült intézményhálózatot a szükséges tárgyi feltételekkel együtt,
· a szakemberek felkészültségét,
· a szakmai szabályok ismeretét,
· a szociális munka egyéb szabályozási szintjeit,
· a szociális munka társadalmi presztízsét,
· az érdekvédelmet.
3. A szociális munka Etikai Kódexe nyilvános, a szociális szolgáltatást
igénybevevők és az együttműködő intézmények és szervezetek számára
hozzáférhetővé kell tenni.
4. Az Etikai Kollégium állásfoglalásai – feldolgozásuk után - nyilvánosságra
kerülnek.
5. A Szociális Szakmai Szövetség legalább ötévente, de - indokolt esetben -
rövidebb periódusban is felülvizsgálja az Etikai Kódexet. A benyújtott
Elfogadta a Szociális Szakmai Szövetség Küldöttgyűlése 2016. április 15-én.
változtatási javaslatokat szakmai nyilvánosság előtt szükséges
megvitatni.
Értelmező rendelkezések
Szociális munka: olyan, hivatásszerűen végzett tevékenység, melyet – a
szociális, illetve a gyermekjóléti ellátórendszeren belül vagy azon kívül –
személyes szolgáltatásként nyújtanak, és amely az igénybevevők
problémáinak megoldásához szükséges külső és belső erőforrások
komplex mozgósítására, ezzel élet- és működőképességük javítására,
illetve helyreállítására irányul.
Szociális munka célja
A szociális munka-szakma meghatározó céljai közé tartozik a társadalmi
változás elősegítése, a társadalmi fejlődés, a társadalmi összetartozás,
valamint az emberek hatalommal való felruházása és felszabadítása.
A szociális munka egyszerre gyakorlati szakma és tudományág, amely
elismeri, hogy egymáshoz szorosan kapcsolódó történelmi, társadalmigazdasági,
kulturális, térbeli, politikai és személyes tényezők kedvezően
és/vagy kedvezőtlenül befolyásolják az emberiség jóllétét és fejlődését.1
Szociális munkás: szakirányú egyetemi, főiskolai, illetve alapképzésben
vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel rendelkező munkatárs, aki
szociális munkát végez.
Kliens: egyén, család, csoport, közösség, aki/amely a szociális munkás
együttműködését igényli, vagy arra szorul.
Elfogadta a Szociális Szakmai Szövetség Küldöttgyűlése 2016. április 15-én.
1 A szociális munka globális definíciója.
1A definíciót 2014 júliusában fogadta el az IFSW Nagygyűlése és az IASSW Közgyűlése.
Elfogadta a Szociális Szakmai Szövetség Küldöttgyűlése 2016. április 15-én.